Lázárfalva ásványvízforrásai a településtől délre a Kis és Nagyharam vulkáni kúpok lábánál, a Hí, Tusnád, Súgó, Büdös patak völgyeiben, valamint az általuk közrezárt hegyhátakon Borvíztető, Nagyverem, Súgó pusztájánál törnek a felszínre. A források egy része a vulkáni vonulat és az üledékes kárpáti homokkőzóna érintkezése mentén fakadnak. Lázárfalva borvízforrásai, fürdői és büdősgődrei az elmúlt századokban is ismertek voltak, a XVII. századtól Lakatos István kozmási plébános, Fridwaldsky János 1767, Benkő József 1778, Kőteles Sámuel 1807, már említik a lázárfalvi Fortyogó fürdőt és a büdőspataki kénbányákat. Lázárfalvahatárában több mint ötven ásványvízforrás talalhtó, de ezek nagy része foglalatlan, természetes állapotban van. Ritka az a lázárfalvi gazda akinek kaszálóján ne törne fel ásványvízforrás. Ezek a források nagy része annak a gazdának a nevét viseli akinek a földjén található , Törököké, Burus János, Nagy Béláé, Bogdán, Kisasszonyoké, Szántó Anti, stb.
A leghasználtabb források a Hi patak völgyében találhatók, Nagyborvíz, Borhozvaló, Cigányborvíz, Nagy Béláé. Vegyi jellegők változatos. A patak jobb oldalán feltörő források enyhén sósak. A Nagyborvíz vegyi összetétel hasonló a Fortyogóéhoz, Ca-Mg-HCO3. A Nagy Béláé a Ca-Mg-SO4-Hco3 típushoz sorolható. A Borvíztető-Hídútja-Nagyverem és a Tusnád patak által határolt terőleten található ásványvízforrások Burus János, Egeres katlan, Kisgyertyános, Kertes, Erőssarki, Szántó Anti, Vaszi, Nagyverem, kis vízhozamuak és a Ca-Mg-HCO3 típushoz tartoznak. A források mellet erőteljes szén-dioxid és kén hidrogén gázfeltörés észlelhető. A patak jobb partján mintegy 30 m hosszan a feltörő gázból terméskén is kicsapódik. A Tusnád patak völgyének a faluhoz közel eső szakaszán található a Kisasszonyok, Fingos és a Ponk borvize szőrke andezit homoköszletből fakad. A források foglaltak. Vegyileg a Ca-Mg-HCO3 és a HCO3-SO4 csoportba sorolhatók. Nagyharam és Kerekbükk lábánál, a Tusnád patak felső folyása mentén, a Nagyláz-Kápolnamező közötti szakaszon a források vegyi jellege megváltozik. A vulkanikus és a fliskőzetek kontakttövében fakadó források, Bogdén, Sóskapadi, Fürész forrás kevert víztípushoz tartoznak, Na-Mg-HCO-CL. Csak a Törököké, vagy a Fenekbelinek is nevezett forrás tiszta Mg-HCO3 típus.
Kápolnamezőtől délre , a Bolondos, Kerekbőkk lejtőin, a Sugó és a Büdös patak völgyében számos Ca-Mg-HCO3 típusú ásványvízforrás található. A homokkő felszíni repedezett rétegeiből feltörő, kis vízhozamú, foglalatlan, ritkán használt források mellett jelentős gázfeltörések is megfigyelhetők. A legjelentősebb gázömlés a Büdös patakban a hajdani kénbányák szomszédságában található.
A lázárfalviásványvízforrások nagy hányadára jellemző a magas vastartalom. A forrásokvizéből kicsapódó forráskúpokat képzve okkersárga limonit formájában rakódik le. A nagy mésztartalmú Sósborvjz, Antaloké, Karácsonyé és Kisgyertyános források környékén mésztufa halmozodott fel-