Karakó Völgyhíd Mihăileni (Csíkszentmihály)

Az 1897-ben épült viadukt a Karakó-patak völgyét hidalja át, 64,44 m magasban. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legmagasabb viaduktja volt. Mindkét világháborúban felrobbantották, mai alakját 1946-ban nyerte el. A viadukt közelében található Görbepataki (lóvészi) vasúti alagút teljes hossza 1223 m. Itt használtak először faragatlan terméskövet a felmenő falazáshoz és a boltozathoz. Az építésen dolgozó olasz kőművesek Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné emlékére egy kőtalapzatot készítettek hargitai andezitből, melyen vélhetőleg Sissi mellszobra volt látható.
A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal legszebb építménye a Karakó völgyhíd, nevét a Karakó-patakról kapta, amelyet átível, legnagyobb magassága 64 méter. Tévesen használják a környékbeliek, ugyanis Krakkó-hídnak mondják. Talán népetimológia, hiszen kialakulhatott a sokak számára ismert lengyel városnév Krakkó mintájára is. 1896-ban nyitották meg a Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda vasútvonalat, a Csíkszereda–Gyimes vasútvonal építése már javában folyt. Előzőleg viszont kijelölték a vasút nyomvonalát. Ezzel kapcsolatban viszont több anekdota is létezik. Az egyik szerint a szépvízi örmények nem akartak területet átengedni a vasútépítés céljaira. A másik szerint épp az örményeken álltak bosszút a tervezőmérnökök, mert egy szépvízi bálon összetűzés volt a mérnökök és az örmények között egy szép örmény lány miatt. Ezért a mérnökök úgy tervezték a vasútvonalat, hogy ne érintse Szépvízet. Pedig Szépvízen keresztül könnyebb lett volna megépíteni a vasutat a Gyimesekbe, egy alagúttal és kisebb hidakkal megoldható lett volna az építés. A tervezők mégis a nehezebb megoldást választották, talán stratégiai okokból, mert háború esetén könnyen használhatatlanná lehetett tenni. S ezt meg is tették a két világháború idején.
Az építés munkálatai 1885. szeptember 11-én kezdődtek, a kőművesmunkát olasz szakemberek végezték. A pilléreket egyszerű terméskőből, helyenként faragott kőből rakták kötőanyag segítségével, helyenként faragott kővel egészítették ki. A felszíni kőművesmunkát 1896. május 6-án kezdték el és október 10-én be is fejezték. A pillérekre a vasszerkezet szerelését 1896 decemberében fejezték be, és a hidat még ebben a hónapban átadták a megrendelőnek. Közben épült a vasút többi szakasza. A Karakópatak völgyhídja, mely 226 méter hosszú, és 64 méter magasságban két hatalmas kőpillérre támaszkodva három hídmezővel – kétoldalt kis falazott „rávezető” viaduktokkal – épült. Ez a műtárgy a 19. századi magyar vasútihíd-építés egyik csúcsteljesítménye. Középső, acélrácsos tartója 102 méter fesztávolságú. Másutt is épített a MÁV ilyen méretű hidakat, de a Duna-hídjainktól eltérően ez magashegységben, nehezen megközelíthető terepen valósult meg. Ferdén rétegződött altalajra támaszkodó kőpilléreihez a környező kőbányákból nem tudtak alkalmas építőkövet nyerni, miért is 25, illetve 40 km távolságból, szekéren kellett több ezer m3 követ a Hargitáról illetve a Tarhavasról a helyszínre fuvarozni. A magasan fekvő hídszerkezethez állványt kellett ácsolni. Megjegyzendő, hogy az ilyen nagy fesztávolságú völgyhidak építését szolgáló állványzatok ácsolása a hídépítés egyik igen nehéz fázisát jelentették, így ebben az esetben is. A hidat mégis alig egy év alatt felépítették.
Vígan robogtak át a vonatok a hídon 1916. augusztus 28-ig, amikor az addig semlegességet hirdető Románia csapatai váratlanul betörtek Erdélybe. A gyimesi román–magyar határnál csak néhány határőr és vámhivatalnok volt. Visszavonuláskor a németek felrobbantották a hidakat, kivéve a Ladók völgyhidat. A román csapatok Erdélyből való kiűzése után 1916 decemberében megkezdődött a völgyhíd helyreállítása. A második világháború idején, amikor újra visszavonulásra került sor,a németek az összes nagy hidat és az alagutat felrobbantották. A benyomuló román és szovjet csapatoknak nagy szükségük volt a vasútvonalra, ezért ideiglenesen helyreállították a hidakat. A háború után most már a román vasút írt ki pályázatot a végleges híd felépítésére. A jelenlegi híd építése 14 hónap alatt 1946. július 12-én fejeződött be. Az impozánsan kibontakozó híd alatt eltörpül az ember a méretekhez képest. Megtalálhatók a felrobbantott hídpillérek is. Végigsétálva a hídon, lent a mélyben látszik a Karakó-patak völgye. A hídról szép időben nagyon messzire ellátni a Csíkimedencének a középső részébe.