Ghidfalău (Gidófalva)

Gidófalva

Sepsiszentgyörgytől 5 km-re északkeletre hosszan az Olt bal partján fekszik. Nevét Szent Gedeonról, temploma védőszentjéről kapta.

Területe ősidők óta lakott. Északi határában bronzkori település nyomaira bukkantak. Déli határában a tatárjáráskor elpusztult Bedeháza falu feküdt. A falut 1332-ben villa Guidonis alakban említik először. 1713-ban tűzvész pusztította. 1764-ben az I. székely huszárezred parancsnoki székhelye lett. 1850-ben a településen ismét tűzvész pusztított.

Angyalos

A termékeny Szépmező északi részén fekvő település közigazgatásilag Gidófalva községhez tartozik. Mai református temploma 1795/96-ban épült. Mellette az 1882-ben épült egykori felekezeti iskola épületét az egyházközség korszerű közösségi- és vendégházzá varázsolta.

A falu építészeti emlékei közül említést érdemel a klasszicista stílusú Kónya-kúria, melyet a 18. század végén Losonczi János és Forró Krisztina  építtetett.  Jeles szülöttje Angyalosnak Forró Elek (1813--1893) negyvennyolcas honvéd ezredes. Nevét felvette a helyi iskola.

Fotos és Martonos

A Bodoki-hegység déli előterében két egymással szomszédos völgyben fekvő Sepsimartonos és Fotos 1899-ben Fotosmartonos néven egyesült, ma Gidófalva község része. A két falu közös temploma 1821-ben 12 hét alatt épült, messze ellátszó harangtornyát pedig egy esztendővel később emelték. Háromszéken egyedülálló módon  ebben az ikerfaluban a farsangot nem temetni, hanem köszönteni szokták. Január 6-án az ifjak csengőszóval és ostorpattogtatással harangozzák be a farsangot.

Fotosmartonos  jeles szülöttei közül kiemlkedőek Berde Sándor (1856--1894) teológiai tanár, egyházi író (Berde Mária édesapja) és Porzsolt Benjámin (1816--1865) jogász, teológus és közíró.

Étfalvazoltán

A szeszélyes Olt völgyében Gidófalva és Sepsibodok között két falucska rejtőzik. Ezen a helyen legtöbb 20. századi térképen csak egyetlen települést jelöltek. Ennek oka, hogy Sepsizoltánt és Étfalvát 1899-ben egyeítették. Azóta a jelenleg Gidófalva községhez tarozó tepelülés a magyar közigazgatásban Étfalvazoltán, a románban Zoltan néven szerepel.

Étfalva református temploma 1802-ben épült feltehetően egy korábbi helyén. Iskolája Árva Bethlen Kata nevét viseli, mert a hagyomány szerint az épület a nagyasszony tulajdona volt.

Zoltán késő barokk jegyeket viselő temploma 1792-ben épült, karzatát virágdíszes festett kazetták díszítik.  Ez a falucska a Czirjék család ősi fészke, az egykori Czirjék kúria ma már nem áll, csak galambdúcos, omladozó barokk kőkapuja látható. Értékes műemlék épület az 1832-ből való Benkő-Zágoni kúria.