Hăghig (Hidvég)

Hídvég

Sepsiszentgyörgytől 16 km-re nyugatra, a Székelyföld és a Barcaság határát képező Olt jobb partján fekszik. Nevét a Földvárra menő útnak az Olton itt átívelő hídjáról kapta. Német neve egykori hercegi várra utal. 1332-ben Hydueg néven említik először. A falunak a tatárjárás előtt szász lakossága lehetett, de 1242 után magyarokkal telepítették újra. A falut 1612-ben a brassói szászok, 1658-ban és 1690-ben a tatárok dúlták fel. A 18. század elején a nemesi birtokokra nagyszámú román jobbágy telepedett. 1848. december 24-én itt verte le Puchner tábornok a háromszéki felkelést.

A településen a Mikó és a Nemes családok pár megmaradt épített örökségét tekinthetjük meg. Ilyen a Nemes család kastélya, a Mikó kastély megmaradt melléképületei, a Sárga ház és a Kövesdi udvarház.

Nyáraspatak

Hídvégtől északnyugatra, az Erdővidék felé kanyargó országúttól jobbra fekvő, románok lakta település. Ide a 18. században a gróf Nemes család telepített román jobbágyokat. A falu közepén álló ortodox templom 1930-31-ben épült Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. A határában lévő kvarchomokbányákból értékes plio-pleisztocén kori ősemlős maradványok kerültek elő.