A Kőlik
A Kőlik Ozsdola másik nevezetessége, melyet 1896-ban W. Hausmann említ, aki azt állítja, hogy a Kőlik földrengés által keletkezett. 1884-ben az Albert E. Bielz által készített barlangleltárban is szerepel az "ozsdolai barlang". 1938-ban pedig Bányai János tesz említést a barlangról. 1969-ben Kónya Ádám végzi el a barlang feltérképezését és a következőket állítja: "Az ozsdolai Kőlik paleogén korú, rétegezett, kárpáti homokkőben alakult ki egy hosszabb repedés mentén. Helyenként a szűk járat hossza 45 méter. Magassága néhol eléri az 5-7 métert is." A barlanghoz több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint az alagút olyan hosszú, hogy átért egész Moldvába, és az emberek ezen át menekültek a tatárjárás idején. Azt is mondják, hogy egy disznót a nyakában cédulával beeresztettek a barlangba és az a Regátban kötött ki. Ezt onnan tudják, hogy ugyanaz a disznó egy pár hónap múlva egy másik cédulával a nyakában visszajött és a céduláról tudták meg, hogy valóban Moldvából tért vissza a barlangon keresztül. A barlang falán írásos sziklakarcolatok látszanak. Nagyon sok kincskereső fantáziáját izgatta a titokzatos hely, mindig akadnak kincskeresők, aranykutatók, akik arra járnak. A Kőlik-barlang félreesik az ősi, ún. Kádár út mentén jórészt már megépített turisztikai műúttól. Gyalogszerrel könnyen megközelíthető: a Kishavasról nyugatnak tartó oldalgerincre kell térni, amely a Csihányos tetőben folytatódva a Kőlik vidékére vezet.
|
|