Gróf Mikes Kastélypark Zăbala (Zabola)

Gróf Mikes Kastélypark - A zabolai kastély arborétumnak is beillő parkjában a XVIII. századi Gépház, mely a múltban generátoroknak, és szövődének adott otthont, ma igényes vendégház. A tágas szobák a régmúlt eleganciájával kényeztetnek, a konyhában nemesi házak féltve őrzött receptjeit főzik. A 34 hektáros park halastavain csónakázni, az évszázados fák alatt biciklizni, a vadvirágos mezőkön íjazni lehet, a birtokhoz tartozó erdőkben pedig medvéket nézni. A Mikes család visszatértével az újra megszépülő kastélypark, mely a Kárpátok ölelésében a végtelen vadonnal fonódik össze, ismét Háromszék egyik legszebb nevezetességévé vált. 

A park fajlistáját, az egyes fajok alaktanát, virágzását, termés- és mag sajátosságait tanulmányozva kialakult az a véleményem, hogy a kastély urai vagy a kertészek az éghajlati sajátosságokat nem mellőzve, az ültetésre szánt fajok esetében figyelembe vették azok díszítő vagy szemnek tetsző tulajdonságait. Az örökzöld vagy más színu levélzet, a fák és a cserjék alakja, a virág színe és illata, a termés formája és színe, nem utolsó sorban a növény részeinek gyógyító hatása, mind szempontok lehettek. Tekintsük át ilyen szemmel a park fás növényeit, februártól novemberig.

Február végén a húsos som (Cornus mas. L.) sötét sárga virágaival a tavasz hírnöke. Ôszre levelei megsárgulnak és közülük kicsüngnek a piros termésfürtök. A másik somféle a veresgyurus som (Cornus saquineus. L.) a levélzete előtt megjelenő sárga virágaival hívja fel magára a figyelmet, ősszel és télen lilás leveleivel és vöröslő vesszőivel tunik ki.

Március hónapot az aranyvessző (Forsithia viridissima) virágzása jelzi. Nevét Forsith (1731-1804) angol kertésztől kapta, termesztett faj. Dugvány és gyökérsarjakkal szaporítható. Dégen Árpád magyar botanikus felfedezett egy vadon élő aranyvessző fajt is az albániai szurdokokban. A hónap végét a virágos kőris (Frasinus ornus. L.) jelzi. A kőrisek általában feltunés nélkül virágoznak, mert a virágaikból hiányoznak a párták, de a virágos kőris virágzata sok fehér illatos pártás virágból áll.

Simafenyő (Pinus strobus) az ebédlő előtt.

A fu alig sarjad, de „selymét” a kecskefuz (Salix caprea. L.) „barka már kitakarta”. A juharok közül tavasszal a korai juhar (Acer platanoides. L.) nagy levelei díszítenek.

A május hónapot a májusfa vagy a zselnice meggy (Padus racemosus Lam.) jelzi. Sok száz fehér fürtöcskéjének illata betölti a májusi estéket. Május az akácvirágzás hónapja is. A fehér akác (Robinia pseudacacia. L.) igazi amerikai növény, 1630 körül került Európába. Gyors növekedésu, ezért nagy reményeket fuztek hozzá a kertészek. Be is vált, nem kellett bíztatni, terjedt magától is. Kitunő szerszámfa, jól égő tüzifa és virágai finom akácmézet adnak.

Májusban virágoznak a fenyők. Tekintélyes képviselője a parkban, az ebédlővel szemben, a simafenyő (Pinus strobus. L.). Selyemfenyőnek is nevezik, de nem azonos a Himalájából eredő valódi selyemfenyővel. Ôshazájában, Amerika esőben gazdag atlanti-óceáni területein 60 m-re is megnő, nálunk csak 30-40 m-es példányok ismeretesek. A másik nevezetessége az omorika-fenyő vagy szerbfenyő (Picea omorica. Purc.), egy harmadkori reliktum faj, csak a Drina (Szerbia) völgyében elterjedt. Victor Stanescu közli (Dendrologie - 1979), hogy ez a példány a zabolai parkban 25 m-t nőtt. Az örökzöld cserjéket aciprus-félék képviselik. Érdekes fajuk a talaj felszínén elterülő nehézszagú boróka (Juniperus sabina. L.). Erről a fajról írta 400 esztendővel ezelőtt Méliusz Péter a „Herbariumban”, hogy „az asszonyállat méhében az élő gyermeket megöli, és a holtat kiuzi”. A mai gyógynövénykönyvek éppen veszedelmes aboritív hatása miatt nem jegyzik. A lombhullató cserjéket a sóskaborbolya vagy a sóskafa (Berberis vulgaris. L.) vöröslevelu változatai képviselik. Gyökérkérgéből kivonható berberidin, epe- és gyomorbántalmakban hasznosítható. Ôsszel a lecsüngő piros termésfürtjei díszítenek. Ebben az időszakban virágzik a parlagi rózsa (Rosa galica. L.) amelynek ősszel élénk piros termései messziről csalogatják a gyógynövénykedvelőket.